Összefoglalás a 2009. évi hospice betegellátásról a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület felmérése alapján
Összeállította: Dr. Hegedűs Katalin
a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elnöke
A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület felmérése szerint 2009-ben 69 betegellátó intézmény illetve otthoni szolgálat végzett hospice tevékenységet Magyarországon, hússzal több, mint az előző évben. A növekedést elősegítette, hogy a 193/2008 (VII.31.) Kormányrendelet az otthoni szakápolás finanszírozásáról (a 43/1999 (III.3.) Kormányrendelet módosítása) egyszerűbbé és decentralizálttá tette az otthoni hospice szolgálatok kialakítását: a megyék (MEP-ek) által történő szerződéskötést teszi lehetővé.
Az OEP 500 millió Ft-ot különített el az otthoni hospice ellátás fejlesztésére és ezt az összeget a megyék között lakosságszám arányában osztotta fel. (Ebből 337, 5 millió Ft volt a teljesítés az OEP adatai alapján.)
A hospice szervezetek megoszlása 2009-ben a következő volt:
11 hospice bentfekvő részleg (171 ággyal)
53 hospice otthoni ellátást végző szolgálat (ebből 6 csoport több megyében is működik)
2 ápolási intézetben ill. idősek otthonában hospice jellegű ápolás (15 ággyal)
3 hospice mobil team (kórházi támogató csoport)
(a hospice ellátókat ld. az 1. sz. mellékletben)
Összesen 186 ágy állt rendelkezésre, ami csökkenő tendencia az előző évihez viszonyítva. A kórházak ugyanis befagyasztották a bentfekvő hospice részlegek kialakítását, fejlesztését - ami különösen azért jelent nagy problémát, mivel egyébként a krónikus ágyak kialakítása folyamatosan napirenden van, és - tekintettel az otthoni hospice ellátás gyors fejlesztésére - így nagy aránytalanságok alakulnak ki: nincs hospice bentfekvő háttér. A 337/2008.(XII.) Korm. rendelet 8/A.§-a értelmében egy lehetőség van: a kihasználatlan vagy szerződéssel nem rendelkező ápolási és krónikus ágyak átcsoportosíthatók hospice ágyra.
Az OEP finanszírozás a pályázati úton befogadott bentfekvő részlegek esetében a 43/1999-es finanszírozási kormányrendelet 8. melléklete alapján krónikus ellátások címszó alatt, kiemelt rehabilitációs ellátásként történt (1,7-es szorzóval, ami 2009-ben 5600 Ft volt) - ld. az 1.sz. táblázatot.
1. sz. táblázat: 8. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. Rendelethez - Krónikus ellátások
Kódja
Megnevezése
Szorzója
00001
Ápolási tevékenység
1,0
00015
Krónikus ellátás
1,2
00019
Rehabilitációs
"A" minősítésű**
1,7
00020
ellátás*
"B" minősítésű**
1,4
00021
Minősítés nélküli
1,2
00017
Központi idegrendszeri sérültek és tartós légzésbénultak rehabilitációs ellátása
3,6
00022
Pályázati úton befogadott hospice ellátás
1,7
Az otthoni hospice ellátás esetében 43/1999.(III.3.) Korm. rendelet 35.§-a alapján az otthoni szakápolás 1,2-es szorzójával történt a finanszírozás, amelynek időtartama maximum 50 nap, az otthoni szakápolás alapdíjának 120%-a (amely meghatározott feltételek esetén kétszer meghosszabbítható) Az otthoni hospice ellátás napidíja 2009-ben 3840 Ft volt.
2009-ben 4861 volt az ellátott hospice betegek száma az adatszolgáltató 49 szervezet szerint (1991 és 2009 között összesen 35.329). Ebből a bentfekvő részlegek 1887, az otthoni hospice szolgálatok 2974 hospice beteget láttak el. Az ellátott hospice napok száma összesen 83.777 volt.
A daganatos betegek aránya 97%, az átlagos gondozási idő 40 nap, a bentfekvő részlegekben az ágykihasználtság 80%, a halálozási arány 74,2%, az otthon meghalt betegek aránya 38% volt. (Az előző évben a daganatos betegek aránya 90% , az átlagos gondozási idő 45 nap, a bentfekvő részlegekben az ágykihasználtság 83%-os, a halálozási arány 73%, az otthon bekövetkezett halálozás 53% volt.) A betegek életkori megoszlására jellemző, hogy az előző évekhez viszonyítva fiatalabb betegek kerültek hospice ellátásba (61-70 év közöttiek, szemben az előző évekkel, ahol a 71-80 éves korosztály volt túlsúlyban).
Az otthoni hospice tevékenység %-os megoszlása a következő (zárójelben feltüntettük a 2008. évi adatokat): ápolás: 58% (62%); tartós fájdalomcsillapítás: 21% (19,4 %); gyógytorna: 4% (3,8%); fizioterápia: 1% (0,7%), szociális tevékenység: 2% (1,8%); diétás gondozás: 2% (2,4%); mentálhigiénés tevékenység: 3% (2,5%); gyógyszerelés, palliatív terápia: 10% (7,2 %). Sajnos ezek az arányok továbbra sem nem tükrözik a hospice ellátás komplexitását, bár a tartós fájdalomcsillapítás és a gyógyszerelés-palliatív terápia tevékenységben némi növekedés figyelhető meg. A tevékenységi kódok értelmezése, amelyet a honlapunkon is közöltünk, feltehetően segített a szolgálatoknak, ld: www.hospice.hu/hhirek.php?kinyit=13#13
Komplex tevékenységet Budapesten, Miskolcon és Pécsett találhatunk. A Magyar Hospice Alapítvány által működtetett Budapest Hospice Ház a bentfekvő részlegen és az otthoni ellátás koordinációs központján kívül helyt ad fájdalomambulanciának, pszichoonkológiai rendelésnek, telefonos lelkisegély-szolgálatnak, gyászcsoportnak és nappali szanatóriumnak is. A miskolci Semmelweis Kórházban levő Erzsébet Hospice Otthon (Erzsébet Hospice Alapítvány) is hasonló szolgáltatásokat működtet. Pécsett bentfekvő, otthoni és szociális ellátás, valamint oktatási központ működik.
Az országos szintű személyi ellátottság alakulását a 2. sz. táblázat szemlélteti:
2. sz. táblázat: Hospice személyzet, 2007 - 2009
Hospice személyzet, 2007 (35 szervezet)
Hospice személyzet, 2008 (45 szervezet)
Hospice személyzet, 2009 (49 szervezet)
95
orvos
103
orvos
108
orvos
435
nővér
509
nővér
591
nővér
62
gyógytornász
73
gyógytornász
100
gyógytornász
47
pszichológus/ mentálhigiénikus
53
pszichológus/ mentálhigiénikus
56
pszichológus/ mentálhigiénikus
95
önkéntes
133
önkéntes
143
önkéntes
31
lelkész
35
lelkész
28
lelkész
37
szociális munkás
43
szociális munkás
41
szociális munkás
34
dietetikus
40
dietetikus
46
dietetikus
43
adminisztrátor/ koordinátor
46
adminisztrátor/ koordinátor
51
adminisztrátor/ koordinátor
7
foglalkozás terapeuta
9
foglalkozás terapeuta
7
foglalkozás terapeuta
8
gyászolókat segítő
14
gyászolókat segítő
9
gyászolókat segítő
4
mentőtiszt
4
mentőtiszt
1
fizikoterápiás asszisztens
Összesen 1180 szakember, illetve önkéntes segítő dolgozott a hospice ellátásban 2009-ben.
A hospice minimumfeltételekről szóló rendelet (15/2004. (III.8.) ESZCSM rendelet) előírja a multidiszciplináris team meglétét, valamint a tanfolyami végzettséget minden hospice munkatárs számára. Az adatszolgáltatás szerint a hospice-okban dolgozó orvosok 77,8%-a, az ápolók 89,7%-a gyógytornászok 83%-a, a pszichológusok/mentálhigiénikusok 85,8%-a, az önkéntesek 86%-a, a lelkészek 39%-a, a szociális munkások 78%-a, a dietetikusok 68%-a, az adminisztrátorok/koordinátorok 81,5%-a, a foglalkozásterapeuták 57%-a és a gyászolókat segítők 55%-a végzett hospice tanfolyamot vagy palliatív továbbképzést. Az arány jóval magasabb az előző évekénél, ami annak is köszönhető, hogy az ÁNTSZ folyamatosan ellenőrzi a tanfolyami végzettséget, illetve az OEP szerződések mellékletét is képezi a dolgozók képzési igazolása.
2009-ben 1038 fő végzett el valamilyen hospice továbbképzést, összesen 12 helyszínen. (Ld. a 2. sz. mellékletet is.)
A működés forrásait tekintve az OEP támogatás 2009-ben mintegy 70%-át tette ki a valódi hospice ellátásnak, és az igazi, minőségi hospice működéshez továbbra is szükséges az egyéb források keresése is. A 49 adatközlő közül jelezte, hogy az OEP vagy a szociális bevételeken túl egyéb forrást is felhasználtak:
3. sz. táblázat: Egyéb forrást is felhasználó hospice ellátók 2009-ben (a hospice tevékenység kezdetének sorrendjében)
Majosháza, Református Egyházközség Szolgálata (2005)
Pályázatok (NCA), SzJA 1%-a, adományok
Szeged, Gondoskodás 2003 (2005)
Alapítványi támogatás
Budapest, Korányi Hospice (2007)
Alapítványi támogatás
Nagyatád Hospice Osztály (2007)
Alapítványi támogatás
A 49 adatközlő közül 27 szervezet használt fel egyéb forrásokat is a hospice ellátás fejlesztéséhez. Említésre méltó, hogy 14 hospice szervezet rendelkezik az SZJA 1 %-ának bevételével, és 11 hospice ellátó nyert el NCA, TÁMOP vagy egyéb pályázati támogatást. Jellemzően a legfrissebben alakult hospice ellátó szervezetek még nem alakították ki a menedzsmentnek ezt a nagyon fontos elemét.
A hospice szolgálatok túlnyomó többsége működtet valamilyen minőségirányítási rendszert.
A szervezetek által kiemelt legfőbb nehézségek az alábbi problémák köré csoportosulnak(zárójelben az említések száma):
Tájékozatlanság és együttműködés hiánya (főleg háziorvosok) (16)
FELHÍVÁS 
támogatásával
