Egyesület » Szervezeti Működési Szabályzat

• A MAGYAR HOSPICE-PALLIATÍV EGYESÜLET
  SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

   Az Egyesület neve, székhelye, jogállása

   Neve: Magyar Hospice-Palliatív Egyesület
   Az Egyesület angol neve: Hungarian Hospice-Palliative Association
   Székhelye: 1089 Budapest, Orczy út 6. II/201.
   Jogállása: Egyesületként működő, kiemelten közhasznú társadalmi szervezet.
   Az Egyesület működési területe: A Magyar Köztársaság
   Az Egyesület pecsétje: Az Egyesület neve és címe.
   Az Egyesület jogi személy.
   
   Az Egyesület célja
   • a hazai hospice szervezetek szakmai együttműködésének elősegítése;
   • érdekvédelmi feladatok ellátása;
   • egységes elvek alapján működő hospice alap- és továbbképzések, konferenciák szervezése és összehangolása;
   • nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fenntartása külföldi hospice szervezetekkel;
   • a hospice tevékenységgel kapcsolatos szakmai anyagok, információk gyűjtése és hozzáférhetőségük elősegítése;
   • állásfoglalások, standardok kialakítása;
   • mindazon kutatásoknak és modellkísérletekben szerzett tapasztalatoknak támogatása és koordinálása, amelynek elsősorban a haldoklás, halál, haldoklók kísérése, palliatív terápia és a fájdalomcsillapítás témaköreivel foglalkoznak, az ezzel kapcsolatos publikációk megjelenésének elősegítése;
   • a társadalmi köztudat olyan formálása, amely lehetővé teszi, hogy a haldoklás és a halál az ember elidegeníthetetlen jogainak, valamint emberi méltóságának megfelelően mehessen végbe.
   
   
2. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
   Taggyűlés
   Vezetőség
   Ellenőrző Bizottság

   Vezetőség

   A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

   • saját munkatervének elkészítése,
   • az Egyesület céljával összefüggő átfogó kérdésekkel kapcsolatos álláspont kialakítása,
   • munkacsoportok létrehozásának megszervezése, működési feltételeinek biztosítása.
   • az alapszabály és más belső szabályzatok szerint tevékenységükről való beszámoltatás,
   • saját tevékenységre vonatkozó működési és szervezeti szabályzat elkészítése,
   • tagok kizárására, felfüggesztésére javaslattétel,
   • az Egyesület operatív irányítása,
   • döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.

   A vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévenként munkaterv szerint ülésezik. A vezetőséget az elnök írásban, a napirend, a hely és az időpont közlésével a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal korábban hívja össze. A vezetőségi ülésre meg kell hívni a vezetőség valamennyi tagját. Az elnök köteles akkor is vezetőségi ülést összehívni, ha a tagok 1/3-a ezt írásban, a cél megjelölésével kéri. A vezetőség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség estén az elnök szavazata dönt. A vezetőségi ülés nyilvános, azon - megfigyelőként - a tagok, valamint rajtuk kívül bárki részt vehet.
   A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.b.pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó ) a határozat alapján

   • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
   • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.

   A vezetőség köteles évenként kiküldött, írásos beszámoló formájában a tagságot az Egyesület munkájáról tájékoztatni, illetve a taggyűlésen beszámolni.
   Az éves beszámolót a taggyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá. A beszámolót az elnök terjeszti a taggyűlés elé.
   A vezetőség a hozott határozatokról a tagságot folyamatosan tájékoztatni köteles. Az elnökség döntéseit az Egyesület a honlapján (www.hospice.hu) rendszeresen közli.

   Ellenőrző Bizottság

   A kiemelten közhasznú szervezet éves bevétele meghaladta az ötmillió forintot, ezért a vezető szervtől elkülönült Ellenőrző Bizottságot kell létrehozni.
   Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

   • a vezetőség elnöke, alelnöke, vagy tagja
   • a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
   • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásában részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
   • az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója

   Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
   Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
   Az Ellenőrző Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
   Az Ellenőrző Bizottság köteles a vezetőséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

   • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a vezetőség döntését teszi szükségessé
   • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

   A vezetőséget az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőség összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
   Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
   
   
3. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI
   • Az évi költségvetés elfogadásakor az Egyesület taggyűlése dönti el, hogy mely tisztségviselők végzik társadalmi munkában, és mely tisztségviselők látják el feladatukat díjazás ellenében.
   • Tagjai - munkájuknak megfelelően - tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek a vezetőség döntése alapján. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlített ki.
   • A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
   • Tisztségviselők: a vezetőség elnöke, alelnöke, a vezetőség tagjai, az ellenőrző bizottság tagjai és a titkár
   • A tisztségviselők megbízása megszűnik
     • mandátumuk lejártával,
     • lemondással (saját elhatározásból ),
     • visszahívással (a választásra jogosult fórum, illetve a taggyűlés döntése alapján),
     • a tag halálával.

   
   Elnök

   • A vezetőség munkáját az elnök irányítja
   • A vezetőség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a vezetőség nevében az elnök egy személyben gyakorolja és egyben irányítja munkájukat. Az elnök dönt a hatáskörében lévő pénzügyi kérdésekben. Az Egyesület gazdálkodása során a 100 000 Ft-ot meghaladó, egyszeri beruházás, vagy szerződéses kötelezettség vállalásához a vezetőség többségi hozzájárulása szükséges.
   • Az elnököt akadályoztatása esetén a vezetőség által kijelölt alelnök vagy elnökségi tag helyettesíti.
   • Az Egyesület teljes jogkörrel az elnök, meghatározott körben vagy ügyekben a vezetőség tagjai képviselik. Az elnök képviseleti jogát esetenként az Egyesület érdekében eljáró más tagokra is átruházhatja.
   • Az Egyesület köteles döntéseiről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás naprakészen tartása a titkár kötelezettsége.
   • A szervezet testületeinek döntéseiről sorszámmal ellátott jegyzőkönyvet kell felvenni, azokat a határozatok tárába kell feljegyezni a döntések tartalma, időpontja és hatálya megjelölésével. Külön rovatban kell jelezni a döntést támogatók és ellenzők arányát.
     Az elnök köteles a vezetőség döntéseiről a taggyűlést a soros ülésen tájékoztatni. A döntésekben érintettekkel a döntések közlése írásban történik.
   • Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatokat készíthet, valamint jegyzeteket készíthet a szervezet irattárában - kivéve azokat az iratokat, amelyek megismerése személyiségi jogokat valamint üzleti titkot sérthet.

   
   Vezetőség tagjai

   • A vezetőség tagjai a saját hatáskörben meghatározott, rájuk osztott feladatok ellátásáért felelősek.
   • A vezetőség tagjai feladatukról a vezetőségnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak.
   • Bármelyik vezetőségi tag az elnök meghatalmazása alapján elvégzett helyettesítésről, vagy képviseletéről beszámolási kötelezettséggel tartozik.

   A vezetőségi ülésen köteles résztvenni, távolmaradása esetén előzetes kimentéséről elnököt köteles tájékoztatni.

   
   Titkár

   • Az Egyesület jegyzőkönyveinek vezetése.
   • Az Egyesület által hozott döntések nyilvántartásának naprakész vezetése.
   • Az Egyesület honlapjának aktuális információival való feltöltése.
   • Az Egyesület iratainak iktatása.
   • Az aktuális, döntést igénylő feladatokról az elnököt haladéktalanul köteles tájékoztatni.

   
   Ellenőrző Bizottság

   • Tagjai saját ügyrendjüknek megfelelően látják el feladatukat.
   • Az elnök, vagy a vezetőség kérésére a gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben felkérésre véleményeznek.
   • Az Egyesület éves beszámolóját a vezetőség elé terjesztést megelőzően véleményezik.
   • A gazdálkodással kapcsolatos tevékenységet a terv szerint, illetve soron kívül, amennyiben ez indokolt, ellenőrzik.
   • A bizottság munkáját a Bizottság elnöke vezeti. A bizottság munkájáról a taggyűlésnek beszámol.

   
   
4. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
   • Az Egyesület bevételeiből éves költségvetés alapján gazdálkodik.
     A kiemelten közhasznú szervezet a célszerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
   • Az Egyesület gazdálkodását az elnök irányítja.
   • Az Egyesület vagyonát megszűnés esetén a taggyűlés döntésének megfelelően daganatos betegeket gondozó - segítő szervezetek között kell felosztani.
   • Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból, pályázati úton nyert eszközökből képződik.
   • A jelentősebb értékű felajánlások elfogadásához a vezetőség határozata szükséges.
   • Az Egyesület tisztségviselői - a titkár kivételével - feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.
   • A gazdálkodási és egyéb - az Egyesület tevékenységével összefüggő - feladatok ellátására tiszteletdíjas munkatársakat lehet alkalmazni, melyről a vezetőség dönt.
   • Az Egyesület kiegészítő jelleggel gazdálkodási - vállalkozási tevékenységet folytathat, akkor, ha az a hospice alapelvekkel nem ellenkezik.
   • Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
   • Az Egyesület mint kiemelten közhasznú szervezet gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordíthatja.
   • Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
   • Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban.
   • A szerződésben meghatározott, a támogatással kapcsolatos elszámolás feltételeinek és módjának betartásáért az elnök a felelős. A támogatás elszámolásának előírás szerű elkészítésért a szerződéses külső számviteli szakember felel.
   • Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatásoknak bárki által megismerhetőeknek kell lenni. A Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
   • Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
     A kiemelten közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével,
     • vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
     • az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
   • Az Egyesület pénzforgalmát a készpénzkezeléssel illetve a banki utalással megbízott személy végzi. Pénzügyi teljesítés az utalványozást követően történhet meg. Utalványozási joga csak az elnöknek van.
   • Az Egyesület bizonylatainak tartalmi megfelelőségét az elnök aláírásával hagyja jóvá, formai megfeleléséért, azok hiányosságának megszüntetéséért a számviteli szolgáltató felel. Ha a hiba feltárását követően az Egyesület elnöke nem intézkedik, a felelősség rá átszáll.


5. AZ EGYESÜLET BESZÁMOLÁSI SZABÁLYAI
   A kiemelten közhasznú szervezetre vonatkozó beszámolási szabályok az alábbiak:

   • Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
   • A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
   • A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
     • a számviteli beszámolót;
     • a költségvetési támogatás felhasználását;
     • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
     • a cél szerinti juttatások kimutatását;
     • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
     • a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
     • a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
   • Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés a-f pontig meghatározott részének határidőben történő elkészítése a számviteli szolgáltató feladata.
   • A beszámoló Ellenőrző Bizottsági véleményezést követően a vezetőség fogadja, melyet követően a taggyűlés elé terjeszti.
   • Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
   • A közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételének kötelezettségéről az Elnök köteles gondoskodni.