Alapszabályunk

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület Alapszabálya
és a módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövege

nyomtatható verzió »»

1. Általános rendelkezések

1.1.

Az Egyesület neve, székhelye, jogállása

1.1.1.

Neve: Magyar Hospice-Palliatív Egyesület.

Az Egyesület angol neve:           Hungarian Hospice Association

Az Egyesület német neve:          Ungarischer Hospice Verein

Az Egyesület francia neve:         Association "Hospice" Hongroise

Az Egyesület spanyol neve:        Asociacion Hungara de Hospicio

1.1.2.

Székhelye: 1089 Budapest, Orczy út 6. II/201.

1.1.3.

Jogállása: Az Egyesület Egyesületként működő közhasznú társadalmi szervezet.

1.1.4.

Az Egyesület működési területe: A Magyar Köztársaság

1.1.5.

Az Egyesület pecsétje: Az Egyesület neve és címe.

1.1.6.

Az Egyesület jogi személy.

1.1.7.

Az Egyesület a taggyűlés határozata alapján tagja lehet más társaságoknak, egyesületeknek, hazai és külföldi társadalmi szervezeteknek.

1.1.8.

Az Egyesület politikailag és felekezetileg független szervezet, mely semmilyen magyar vagy külhoni pártot nem támogat, azok tevékenységében sem aktív, sem passzív módon nem vesz részt. Ugyanez a szabály vonatkozik az államhatalmi szervek választott küldötteire és szervezeteire is.

1.2.

Az Egyesület célja és feladatai.

1.2.1.

Az Egyesület célja:

• a hazai hospice szervezetek szakmai együttműködésének elősegítése;
• érdekvédelmi feladatok ellátása;
• egységes elvek alapján működő hospice alap- és továbbképzések, konferenciák szervezése és összehangolása;
• nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fenntartása külföldi hospice szervezetekkel;
• a hospice tevékenységgel kapcsolatos szakmai anyagok, információk gyűjtése és hozzáférhetőségük elősegítése;
• állásfoglalások, standardok kialakítása;
• mindazon kutatásoknak és modellkísérletekben szerzett tapasztalatoknak támogatása és koordinálása, amelynek elsősorban a haldoklás, halál, haldoklók kísérése, palliatív terápia és a fájdalomcsillapítás témaköreivel foglalkoznak, az ezzel kapcsolatos publikációk megjelenésének elősegítése;
• a társadalmi köztudat olyan formálása, amely lehetővé teszi, hogy a haldoklás és a halál az ember elidegeníthetetlen jogainak, valamint emberi méltóságának megfelelően mehessen végbe.

Az Egyesület nem végez elsődlegesen gazdálkodó tevékenységet, de amennyiben vállalkozási tevékenységet végez, azt csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében teheti, nem veszélyeztetve a közhasznú célokat.

1.2.2.

Az Egyesület közhasznú tevékenységei kiemelten az alábbiak:

1.2.2.1.

Egészségmegőrzés, betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

1.2.2.2.

Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása

1.2.2.3.

Tudományos tevékenység, kutatás.

1.2.2.4.

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

1.2.2.5.

Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

1.2.3.

Az Egyesület kiemelkedően közhasznú tevékenységei - az 1972. évi II. törvényben foglaltak alapján - az alábbiak.

1.2.3.1.

Egészséges életmódra nevelés, az egészségügyi műveltség fejlesztése (5. rész, 59. §, 1.)

1.2.3.2.

Egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés (5. rész, 59. §, 2--3.)

1.2.3.3.

Orvosi tudományok fejlesztése (9. rész, 68. §)

1.2.3.4.

Orvosi műszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás (7. rész, 63. §)

1.2.3.5.

Fekvőbeteg intézetben történő elhelyezés (3. rész, 26. §)

1.2.3.6.

Korlátozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos egészségügyi feladatok ellátása (3. rész, 41. §)

1.2.3.7.

Gyógyíthatatlan betegek kezelése a gyógyító - megelőző tevékenységen belül (3. rész, 43. §)

1.2.4.

A Magyar Hospice Egyesület, mint kiemelten közhasznú szervezet az 1.2.3. pontban megjelölt tevékenységek gyakorlása során olyan közfeladatot lát el, vagy láthat el, amelyről állami szerveknek vagy a helyi önkormányzatoknak (összefoglaló néven: állami egészségügyi szolgálatnak) kell gondoskodnia.

2. Tagsági viszony

2.1.

Az Egyesület a hazai hospice mozgalom azon szervezeteiből és természetes személyekből áll, amelyek (akik) csatlakozási szándékukat és együttműködési készségüket kinyilvánították. A tagsági viszony írásbeli nyilatkozattal jön létre, melyben a tagszervezet egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, és vállalja az Alapszabályzatban rögzítettek betartását valamint a tagdíj megfizetését.

2.2.

Az Egyesület tagsága rendes tagokra, rendkívüli tagokra, támogató és tiszteletbeli tagokra oszlik.

a.) Az Egyesület rendes tagjai azok a bejegyzett hospice szervezetek, amelyek a Függelékben meghatározott hospice alapelveknek megfelelő tevékenységet folytatnak.

b.) Rendkívüli tagok lehetnek mindazok a jogi és magánszemélyek, akik az Egyesület célkitűzéseivel azonosulnak és támogatják azt.

c.) Támogató tagok lehetnek mindazok a szervezetek és természetes személyek, akik a hospice alapelveinek megfelelő tevékenység kialakításához hozzájárulnak.

d.) Tiszteletbeli tagok lehetnek mindazok a jogi- és magánszemélyek, akik az Egyesület céljainak elérésében különleges érdemeket szereztek.

e.) Az Egyesület tevékenységének hatékony működése érdekében egyes tagjaiból különböző csoportokat (szekciók, bizottságok, teamek) alakíthat, melynek működését a szervezeti és működési szabályzatban rögzíti.

f.) Az Egyesület egyes tagjaiból alakított csoportok jogosultak elkülönített elszámolást vezetni. A munkacsoportok feladatait, jogait, kötelezettségeit, elszámolási rendjét szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

2.3.

A tagsági viszony keletkezése

2.3.1.

Az Egyesületi tagok felvételéről, a tagság formájáról a vezetőség dönt. Tiszteletbeli tagságot a vezetőség javasol és erről a taggyűlés dönt.

2.3.2.

A belépési nyilatkozatot a vezetőséghez kell benyújtani.

2.3.3.

A tagsági viszony kezdetének időpontja a belépési nyilatkozat keltezése (dátuma).

2.3.4.

A tagokról és a tagdíjbefizetésekről nyilvántartást kell vezetni.

2.4.

A tagsági viszony megszűnése

2.4.1.

A tagsági viszony megszűnik:

• a tag kilépésével, illetve annak írásbeli bejelentésével (Az Egyesületből való kilépés szándékát a vezetőség részére írásban kell bejelenteni. A tagság idején keletkezett anyagi kötelezettsége alól a kilépés nem mentesíti a tagot.)
• a tag halálával,
• a tag kizárásával (a kizáró határozat jogerőre emelkedése napján),
• az éves tagdíj befizetésének elmulasztásával abban az esetben ha a mulasztás indokolatlan és 6 hónapot meghaladó.

2.4.2.

A vezetőség döntése alapján a tagok sorából kizárhatja:

• aki az Egyesület alapszabályát megsérti,
• az Egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsít,
• az Egyesületet veszélyeztető tevékenységet folytat,
• a vezetőségnek jogában áll a tagsági viszony, illetve tisztség felfüggesztése a vétkes tag ügyének kivizsgálása idejére, a végleges döntéshozatalig,
• a kizáró határozat ellen a kézbesítést követő 30 napon belül a tag fellebbezést nyújthat be az Egyesület vezetőségéhez,
• a fellebbezést a taggyűlés bírálja el. (E tárgyban a szavazás történhet levélszavazással is.)

2.5.

A tag jogai

2.5.1.

Az Egyesület bármely tagja jogosult az Egyesület tevékenységében, szakmai egyéb rendezvényein részt venni, információs szolgáltatásait igénybe venni.

2.5.2.

A rendes tagok a közgyűlésen részvételi joggal, továbbá aktív és passzív választójoggal rendelkeznek. Jogosultak hospice tevékenységük során egyesületi tagságukat hivatalos okmányaikon feltüntetni. A rendkívüli, a támogató és a tiszteletbeli tagok csak részvételi joggal rendelkeznek.
Minden rendes tagnak egy szavazati joga van.

2.5.3.

A rendes tag megválasztható az Egyesület valamennyi tisztségének betöltésére.

2.5.4.

A tag jogosult rendszeres tájékoztatást kapni az Egyesület tevékenységéről, és jogosult részt venni az Egyesület által szervezett valamennyi rendezvényen, azokon véleményének hangot adni, javaslatot tenni.

2.5.5.

A tag jogosult az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételére a működési szabályzatban meghatározottak szerint.

2.5.6.

Az Egyesület tagjain kívül más harmadik személyek is részesülhetnek a közhasznú szolgáltatásokból.

2.6.

A tag kötelezettségei

2.6.1.

A rendes és a rendkívüli tagok kötelezettsége a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíj rendszeres fizetése.

2.6.2.

Az Egyesület tagja köteles a szervezeti életben részt venni, tisztségbe történt megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni.

2.6.3.

A tag köteles betartani az Egyesület Alapszabályát.

2.6.4.

A tag köteles önként vállalt feladatainak maradéktalanul eleget tenni.

2.6.5.

A tagdíj összegét és befizetésének határidejét minden évben, a vezetőség javaslata alapján a közgyűlés határozza meg.

2.6.6.

Az Egyesület jogi, illetve természetes személyek támogatását elfogadhatja.

3. Az egyesület szervezete

3.1.

Taggyűlés

3.2.

Vezetőség

3.3.

Ellenőrző bizottság

3.1.

Taggyűlés

3.1.1.

Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. A taggyűlés az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni, kivéve a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyeket

3.1.2.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• elfogadni és módosítani az Egyesület Alapszabályát,
• titkos szavazással megválasztani a vezetőséget, a jelölőbizottság javaslata alapján,
• titkos szavazással felmenteni a vezetőség tagjait,
• a tagok lemondását tudomásul venni,
• az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó tevékenységet elhatározni és azt végezni,
• dönteni az Egyesület más szervezetekhez való csatlakozásáról szétválásról, megszűnésről és feloszlatásáról,
• megállapítani a tagdíj nagyságát,
• a vezetőség előterjesztése alapján dönteni a tiszteletbeli tagságra való felkérés ügyében,
• a vezetőség előterjesztése alapján dönteni a kizárási ügyekben.
• a vezetőség éves munkájáról számot-adó beszámoló elfogadása,
• az éves költségvetés meghatározása, valamint az ezek végrehajtásáról szóló jelentés megvitatása.

3.1.3.

A taggyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni, valamint akkor, ha ezt a tagság 1/3-a ok és cél megjelölésével kéri, továbbá a bíróság határozata alapján. A taggyűlést az Elnökség hívja össze. A taggyűlésre írásban, a napirend, a hely és az időpont közlésével a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal korábban meg kell hívni az Egyesület valamennyi tagját. Az Egyesület taggyűlése nyilvános, azon - megfigyelőként - a szavazásra jogosultakon kívül is bárki részt vehet.

3.1.4.

A taggyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a + 1 fő jelen van. A meghirdetetthez képest új napirendet a taggyűlés többségének döntése alapján lehet felvenni.
Határozatképtelenség miatt azonos napirenddel ismételten összehívott taggyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

3.1.5.

A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A szavazásra jogosultak egyharmadának javaslatára a taggyűlés bármely fontos kérdésben titkos szavazással dönthet. Az Alapító okirat megváltoztatásához 2/3-os minősített többség szükséges. A vezetőség tagjainak megválasztása titkos szavazással történik.
A megválasztott tisztségek betöltésére - az Egyesület Vezetősége által felkért - Jelölő Bizottság tesz javaslatot a taggyűlésnek. Minden tag jogosult a jelölőlistára további személyi javaslatot tenni, a javaslatról a taggyűlés dönt.
A titkos szavazás szavazólapon történik. Az a szavazat érvényes, amelyen kizárólag az Alapszabályban meghatározott számban, a végleges jelölőlistára felkerült személyek szerepelnek.
A taggyűlés határozatait az Egyesület Hospice Hírek című kiadványa rendszeresen közli.
A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.b.pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó ) a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.

3.2.

Vezetőség

3.2.1.

Két taggyűlés között az Egyesület legfőbb szervezete a vezetőség. Az vezetőség tagjai: a taggyűlés által kiválasztott 7 fő, akik megbízatásukat 3 évre kapják, és akik egyenlő jogokkal rendelkeznek. A vezetőség tagjai sorából választja az Egyesület Elnökét, Alelnökét titkos szavazással. Az Elnök csak két ciklusra választható. Az Elnökség legalább egy tagjának orvosnak kell lennie. A titkárt az Elnökség kéri fel díjazás ellenében a feladat ellátására, a titkárt szavazati jog nem illeti meg.

3.2.2.

A vezetőség szervezi, irányítja a szervezet munkáját, arról a taggyűlést rendszeresen tájékoztatja, és jelentősebb kérdésekben köteles állásfoglalását kikérni. A taggyűlést legalább évente egy alkalommal összehívja. Köteles akkor is összehívni, ha azt a tagok 1/3-a a cél megjelölésével írásban kéri.

3.2.3.

A vezetőség egyes feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes jellegű munkabizottságokat hozhat létre.

3.2.4.

A vezetőség állásfoglalása valamennyi tagra nézve kötelező érvényű.

3.2.5.

Az Egyesület elnöke képviseli az Egyesületet, a testületi szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

3.2.6.

Az Egyesület titkára az elnök irányításával szervezi és intézi az Egyesület ügyeit, gondoskodik a vezetőségi ülések rendszeres megtartásáról, a szervezet feladatainak elvégzéséről. Az elnököt - annak akadályoztatása esetén - elsősorban az alelnök, az ő akadályoztatása esetén a vezetőség megbízott tagja teljes jogkörrel helyettesíti.

3.2.7.

A gazdasági felelős kezeli a szervezet rendelkezése alatt álló pénzeszközöket. Félévenként elkészíti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót, ill. az esedékes közgyűlés előtt a vezetőséget tájékoztatja az aktuális pénzügyi helyzetről.

3.2.8.

A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• saját munkatervének elkészítése,
• az Egyesület céljával összefüggő átfogó kérdésekkel kapcsolatos álláspont kialakítása,
• munkacsoportok létrehozásának megszervezése, működési feltételeinek biztosítása.
• az alapszabály és más belső szabályzatok szerint tevékenységükről való beszámoltatás,
• saját tevékenységre vonatkozó működési és szervezeti szabályzat elkészítése,
• tagok kizárására, felfüggesztésére javaslattétel,
• az Egyesület operatív irányítása,
• döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.2.9.

A vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévenként munkaterv szerint ülésezik. A vezetőséget az Elnök írásban, a napirend, a hely és az időpont közlésével a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal korábban hívja össze. A vezetőségi ülésre meg kell hívni az Elnökség valamennyi tagját. Az Elnök köteles akkor is vezetőségi ülést összehívni, ha a tagok 1/3-a ezt írásban, a cél megjelölésével kéri. A vezetőség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség estén az Elnök szavazata dönt. A vezetőségi ülés nyilvános, azon - megfigyelőként - a tagok, valamint rajtuk kívül bárki részt vehet.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.b.pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó ) a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.

3.2.10.

A vezetőség köteles évenként kiküldött, írásos beszámoló formájában a tagságot az Egyesület munkájáról tájékoztatni, illetve a taggyűlésen beszámolni.
Az éves beszámolót a taggyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá. A beszámolót az Elnök terjeszti a taggyűlés elé.
A vezetőség a hozott határozatokról a tagságot folyamatosan tájékoztatni köteles. Az elnökség döntéseit az Egyesület Hospice Hírek című kiadványa rendszeresen közli.

3.3.

Ellenőrző bizottság

3.3.1.

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült Ellenőrző Bizottságot kell létrehozni.

3.3.2.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az elnökség elnöke, alelnöke, vagy tagja
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásában részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója

3.3.3.

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

3.3.4.

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3.3.5.

Az Ellenőrző Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

3.3.6.

Az Ellenőrző Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

3.3.7.

Az Elnökséget az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

3.3.8.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

4. Tisztségviselők

4.1.

Az évi költségvetés elfogadásakor az Egyesület közgyűlése dönti el, hogy mely tisztségviselők végzik társadalmi munkában, és mely tisztségviselők látják el feladatukat díjazás ellenében.
Tagjai - munkájuknak megfelelően - tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek a vezetőség döntése alapján. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlített ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.2.

Az Egyesület tisztségviselői

• a vezetőség Elnöke, Alelnöke, a vezetőség tagjai, az ellenőrző bizottság tagjai és a titkár

4.3.

A tisztségviselők megbízása megszűnik

• mandátumuk lejártával,
• lemondással (saját elhatározásból ),
• visszahívással (a választásra jogosult fórum, illetve a taggyűlés döntése alapján),
• a tag halálával.

4.4.

A vezetőség munkáját az Elnök irányítja

• A vezetőség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az Elnökség nevében az Elnök egy személyben gyakorolja és egyben irányítja munkájukat. Dönt a hatáskörében lévő pénzügyi kérdésekben.

4.5.

Az Elnököt akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt Alelnök vagy elnökségi tag helyettesíti.

4.6.

Az Egyesület teljes jogkörrel az Elnök, meghatározott körben vagy ügyekben a vezetőség tagjai képviselik. Az Elnök képviseleti jogát esetenként az Egyesület érdekében eljáró más tagokra is átruházhatja.

4.7.

Az Egyesület, mint közhasznú szervezet köteles döntéseiről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás naprakész tartása az Elnök kötelezettsége.
A szervezet testületeinek döntéseiről sorszámmal ellátott jegyzőkönyvet kell felvenni, azokat a határozatok tárába kell feljegyezni a döntések tartalma, időpontja és hatálya megjelölésével.
Külön rovatban kell jelezni a döntést támogatók és ellenzők arányát.
Az Elnök köteles az Elnökség döntéseiről a közgyűlést a soros ülésen tájékoztatni. A döntésekben érintettekkel a döntések közlése írásban történik.
A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatokat készíthet, valamint jegyzeteket készíthet a szervezet irattárában - kivéve azokat az iratokat, amelyek megismerése személyiségi jogokat valamint üzleti titkot sérthet.

5. Az egyesület gazdálkodása

5.1.

Az Egyesület bevételeiből éves költségvetés alapján gazdálkodik.
A közhasznú szervezet a célszerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

5.2.

Az Egyesület gazdálkodását az Elnök irányítja.

5.3.

Az Egyesület vagyonát megszűnés esetén a közgyűlés döntésének megfelelően daganatos betegeket gondozó - segítő szervezetek között kell felosztani.

5.4.

Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból, pályázati úton nyert eszközökből képződik. A jelentősebb értékű felajánlások elfogadásához a vezetőség határozata szükséges.
Az Egyesület tisztségviselői - a titkár kivételével - feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.
A gazdálkodási és egyéb - az Egyesület tevékenységével összefüggő - feladatok ellátására tiszteletdíjas munkatársakat lehet alkalmazni, melyről a vezetőség dönt.
Az Egyesület kiegészítő jelleggel gazdálkodási - vállalkozási tevékenységet folytathat, akkor, ha az a hospice alapelvekkel nem ellenkezik.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

5.5.

Az Egyesület mint közhasznú szervezet gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordíthatja.

5.6.

Az Egyesület mint közhasznú szervezet politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

5.7.

A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével.
A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján történhet.
A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

5.8.

A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatásoknak bárki által megismerhetőeknek kell lenni.
A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

5.9.

A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

5.10.

A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével,
a.) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
b.) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

6. Az egyesület beszámolási szabályai

6.1.

A közhasznú szervezetre vonatkozó beszámolási szabályok az alábbiak:

6.1.1.

A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a.) a számviteli beszámolót;
b.) a költségvetési támogatás felhasználását;
c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d.) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f.) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

6.1.2.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

6.1.3.

A közhasznúsági jelentésre vonatkozó különleges szabályok (számviteli beszámoló) alkalmazása nem érinti az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását.

6.1.4.

A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

6.2.

A közhasznú szervezetek felügyelete.
A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

6.2.1.

A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.
A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, illetőleg alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolását, ha a működése a közhasznú szervezetekre vonatkozó törvényben (1997. évi CLVI.tv.) foglaltaknak nem felel meg.

6.2.2.

A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal.

7. Záró rendelkezések

7.1.

Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a jelen Alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szabályai az irányadók.

7.2.

Az eredeti Alapszabályt az Egyesület 1995. március 25-i alakuló ülése elfogadta. Az első módosítást, (mely egyben a közhasznú szervezetre vonatkozó szabályokat is tartalmazza) az 1998. május 23-án, a vezetőség kibővítéséről a 2005. október 8-án, a jelen módosítást (a székhely változásáról) a 2006. május 13-án tartott taggyűlés jóváhagyta.

nyomtatható verzió »»